Fehér homok, kristálytiszta tengervízbe nyúló pálmafa, és nem árt egy hinta is, ahonnan megcsodálhatjuk a horizonton lemenő nap sugarait. Kétségkívül mindenki a tökéletes egzotikus strandot keresi, lehetőleg minél olcsóbban, azonban jó, ha már az indulás előtt tisztában vagyunk néhány alapvető dologgal. A következő cikkben egy híres thaiföldi és egy kevésbe ismert mianmari beach-et mutatok be Nektek, hogy könnyebb legyen a választás.

Koh Phi Phi és a Maya öböl

Phuketről és Krabiról a legkönnyebben megközelíthető, speed boattal mindössze néhány röpke óra és máris a paradicsomban vagyunk - hirdeti számos utazási iroda a Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett szigetet, öblöket.
Csak épp a paradicsom szó elől hiányzik még valami: TURISTA. Nem jelent hátrányt, sőt aki szeret bulizni, azoknak kifejezetten ajánlom a turistás helyeket. A szigetre lépve egymást érik a jópofa bárok, szórakozó helyek, karaoke klubok amiket leginkább holland, német és angol fiatalok hordái töltenek meg az egész szezonban.

A strandolás, sznorkelezés lehetősége mellett van itt minden, ami egy féktelen bulizáshoz kell.
Az estét a Reggae bárban nyithatjuk, ahol szurkolhatunk a vállalkozó szellemű külföldi srácoknak, akik próbalják kiütni egymást a ringben, a szünetben pedig ízelítőt kaphatunk az igazi thai boxból. Ha már meguntuk a püfölést, mindenképp vegyünk egy olcsó piákkal teli vödröt 330 THB-ért és csattogjunk le a partra a Slinky-hez tűz show-t nézni. Önként vállalhatjuk, hogy trendi zenére több tucat néző előtt leégetik a hajunkat, vagy a mellkasszőrünket. Többnyire persze nem :) Ha az est végere már eleget ittunk, mindenképp varrassunk egy tetkót, és szórjuk el maradék pénzünket a másnapi kirándulasokra, amire úgysem érünk oda.

Apropó kirándulás... A Phi Phi Don szigetről érhetjük el legkönnyebben egy long tail boat-tal a Part című filmből ismert Maya bay-t, és az utazási prospektusokban reklámozott hívogató öblöket. Sajnos Phuketet, és az egyaránt népszerűnek számító Krabit is mind-mind ezekkel a gyönyörű képekkel hirdetik, aztán jön az első kisebb csalodás, mikor kiderül, hogy ezekért a helyekért még extra be kell fizetnünk egy 1 napos kirándulásra. Ha már egyszer eljöttünk, ne sajnáljuk rá a pénzt, nézzük meg, hogy melyik is a leghíresebb thaiföldi strand. :)

© www.phuket.com

Ahogy az öbölhoz közeledünk, izgatottan várjuk, hogy elkészítsük a legszebb fotót, csak Mi, a pálmafa, és a fehér homok. Mindaz, amiről hosszú hónapokig csak álmodoztunk, amire spóroltunk, hirtelen a szemünk elé tárul. Itt következik a második csalódás: ahogy az öbölbe érünk -ami kétségkívül gyönyörű lehetne- kifizetjük a belépőt, majd kikötni is alig tudunk, mert sorra érik egymást a speed boatok. Képzeljük el, hogy velünk együtt napi 5000 ember nyomakodik a 200 méter széles öbölben, amit a legfrissebb hírek szerint lezárnak egy időre a helyi hatóságok, hogy a korallok némiképp regenerálódni tudjanak. Kizárt, hogy anélkül örökítenénk meg a pillanatot, hogy oldalba ne lökne egy orosz turista, vagy állandóan belógna a képbe egy hülye kalapos kínai csajszi.

Akit a látvány hiányáért cserébe kárpótol a bulizás és a pezsgő éjszakai élet, annak mindenképp ajánlom. A tetkó varratást kivéve mindent kipróbáltunk, jól szórakoztunk, fürödtünk, pool partyztunk, bárokban henyéltünk, nagyon tetszett így is Phi Phi és Phuket is, nem volt hiányérzetünk, mert tudtuk, hogy néhány nap múlva meglátjuk azokat a strandokat, amiért valójában Délkelet - Àzsiába repültünk.

Ha Te is többre vágynál, olvass tovább, mert bemutatok egy igazi gyöngyszemet.

Ngapali beach

Mianmar legnépszerűbb strandja a pálmafákkal hosszú kilómétereken keresztül szegélyezett Ngapali beach. Bár a népszerű szót használtam, a valóságban ez annyit tesz, hogy főszezonban is mindössze pár propelleres kisgép érkezik a reptérre, egy maroknyi turistával. Az utazási irodák általában kiegészítésnek ajánlják a mianmari körút kipihenésére, de véleményem szerint azoknak is érdemes ide ellátogatni, akik kizárólag a strandolást és a felhőtlen kikapcsolódás élményét keresik.

Fentről szédítő a látvány, vakító a tenger, ahogy megközelítjük a pálmarengetegben megbúvó apró repteret. A parkoló csak nemrég épült, munkagépek nélkül, ökörszekereket használva, az embernek az az érzése támad, mintha 100 évet repülne vissza az időben. Míg a biztonsági ellenőrzésen átjutunk, a hotelek női fogadóbizottsága elpakolja a regényét, befejezi a horgolást, vagy épp a gyerek szoptatást. Végre történik valami!

A hotelhez vezető úton szekereket, az aszfalton a tucatjával szárított halakat kerülgetünk, a parton pedig csodaszép, családias méretű, felső kategóriás hotelek villannak elő a pálmafak közül, melyeknek többnyire még alig-alig van vendégük. Lehetetlen választani közülük.

Szerencsére Lar Thu jó ízléssel foglalt nekünk, rengeteg tippel látott el minket és ügyesen leszervezte ezt a kiruccanást is. Mondjuk nem nehéz, ennyi elégedett utazóval a háta mögött.

Minden olyan, ahogy mesélte: itt nincsenek villogó táblák, behívogató emberek, bárok, szórakozó helyek, egymást erő szuvenir shopok, mintha ide még nem tört volna be a nyugati világ pörgése. A hotelben öszefuthatunk ugyanazokkal az emberekkel, akiket korábban az ország egyik-másik másik pontján láttunk, ismerősként köszönthetjük egymást, az egész olyan, akár egy osztálykirándulás.

Érdemes a déli öböl északi részén szállást foglalni, mert innen könnyen megközelíthetjük a hangulatos strandon fekvő éttermeket, azt a 6-7 bambuszból épült bungalót, ahol fergeteges tengeri ételeket kínálnak nevetséges árakon. Minden garantáltan friss, az árut a közelben levő halászfaluból szállítják ide, nap mint nap.

Innen gyalogszerrel, vagy biciklivel is elérhető távolságban lesz egy másik tutira meghökkentő program. Aki nem akar fizetni a hotel által felkínált tuktukért, nyugodtan intsen le egy 3 kerekű oldalkocsis csettegőt, a helybeliek néhány dollárért örömmel elvisznek az említett közeli halászfaluba, ahol izgalmas életképeknek lehetünk szemtanúi.

A pálmaerdő  árnyékában szorosan rejtőzködnek egymás mellett a minden komfortot nélkülöző bambuszból épült házacskák. Ha már a reggeli órákban eljutunk a helyiek központjába, láthatjuk, ahogy a férifiak ökörszekereket irányítanak a vízbe, ameddig csak lehet, hogy azzal húzassák ki azt a kemény munkával megszerzett friss fogást, amit az összeeszkábált lélekvesztőkkel halásztak ki az éjszaka folyamán. A halakat a part egész hosszúságában kiterítik száradni, amit aztán a nők válogatnak szét. A gyerekek eközben gondtalanul szaladgálnak a parton, egy gumibelsővel is boldogan eljátszanak.

Ha inkább elbújva a világ elől, kettesben töltenénk a napot, az előbb említett csettegővel elvitethetjük magunkat az érintetlen szomszédos partok egyikéhez. A zavartalan nyugalom és a 100% romantika garantált.

Az itt készült fotóinkat mindenképp kínáljuk meg a következő hashtagekkel: #alone #tropical #secretbeach #faraway #paradise #magicalmyanmar :D

Ha néhány szóval kellene összefoglalnom a cikk lényegét: „same same, but different!”